Van néhány gondolat, amit segítségképp szeretnék megosztani mindenkivel, mert a tanácsadások során gyakorta előfordul az ezzel kapcsolatos értetlenség és mivel sokaknak nehézséget okoz, gondoltam, hogy összefoglalom a témát röviden (mint ahogy azt már megszokhattátok, én „csak röviden” tudok írni 😊 ).
Korábban is szó volt már róla, hogy azok, akik EU-s szolgáltató által üzemeltetett felületen (pl. Airbnb, Booking, stb) hirdetik a szállásadást, azoknak kötelező az EU-s adószámot kikérni és az adott portálon a regisztrációs adataik között azt feltüntetni. Ez azért fontos, mert a szolgáltató az általa kiállított jutalékszámlára ráírja ezt az EU-s adószámotokat és nem fogja felszámítani a 27%-os áfát a szolgáltatására (kivéve a Booking-ot, mert ott még mindig nem fogták fel a lényeget és mindig áfa nélkül számláznak, akár van EU-s adószám, akár nincs…pedig ez helytelen). Az Airbnb viszont követi ezt a közösségi jogszabályt, aki megadta az EU-s adószámát, annak nulla áfát számol fel és ezt a részét helyesen is teszi (sőt, úgy hallottam, hogy most már végre EU-s adószám megadását kötelezővé is tette, de ez nem biztos, szállásadó nem vagyok, csak adójogi szakember). Ezt követően a fel nem számolt áfát a magyar szállásadó fogja felszámítani, bevallani és befizetni függetlenül attól, hogy esetleg alanyi mentességet választott-e áfában. Erről korábban volt is szó, nem részletezem, csak akinek ez új téma, akkor jó, ha tudja és érti is a következőket.
Ami problémát okoz kifejezetten az Airbnb felületén az az, hogy a fent nevezett jutalékszámlát az általuk kért szolgáltatói díjról csak (!) a regisztrált ügyfelüknek állítja ki. Sokan vannak, akik több szállásadó lakását üzemeltetik, vagy vállalkozásként és magánszemélyként is hirdetnek lakásokat a felületen és ezt egy regisztráció alatt teszik. Ilyen esetben a regisztrált személy (vagy vállalkozás) részére kerül a jutalékszámla az Airbnb felületén kiállításra, holott magát a jutalékot az egyes szállásadóktól vonják le. Mivel a számlát a szolgáltatást igénybevevő felé kellene kiállítani, így az ilyen esetben is az Airbnb köteles lenne részletezve, azok felé kibocsátani a számlát, akitől ezt az összeget levonja. Ezt nem teszi meg, hanem csak és kizárólag a regisztrált ügyfél kapja a teljes számlát és mivel neki minden esetben van áfa fizetési kötelessége, így neki kell a teljes áfát (27%) az adott jutalék összegére felszámítania, bevallania és befizetnie. Ezt sokan nem tudják, pedig nagyon fontos lenne, hiszen így járunk el helyesen, jogszerűen. Az pedig egy másik kérdés, hogy az általa fizetett 27%-os áfa megosztását hogyan rendezi a többiekkel.
Sokan többféleképp intézik (vagy szeretnék intézni, mielőtt megbeszéljük) ezt a helyzetet. Egyesek azt mondják, hogy ők ugyan miért fizetnének áfát arra a jutalékra, amit nem is az ő hirdetésük alapján számolnak fel és nem is tőlük vonják le. Azok, akik nem hirdetnek saját lakást, hanem üzemeltetői minőségben regisztrálnak és az általuk üzemeltetett lakásokat hirdetik, szintén megkapják ezt a jutalékszámlát és nem is hajlandóak arra, hogy ezt az áfát kifizessék, mert nem akarnak több költséget maguknak, hiszen ez esetben egyáltalán nem fizetnek semmilyen jutalékot, hiszen nem végzik a szolgáltatást, csak egyszerűbb volt saját név alatt regisztrálni a sok lakást, amit üzemeltetnek.
Amennyiben alanyi áfamentes valaki, annak ez, a jutalékra fizetendő áfa tényleges költséget jelent, mivel nem tudja azt levonni a fizetendő adójából (mivel nincs is neki fizetendő áfája). Viszont az, aki eleve áfa körösként végzi a szálláshely-szolgáltatási tevékenységét, levonásba is helyezheti ezt az általa megfizetett áfát, így nettóra nullára fut ki ez a rész. Arra viszont figyelni kell, hogy amennyiben egy olyan személy regisztrál, aki áfa-körös (pl. egy áfás cég végzi a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, 5%-os áfával), viszont alanyi mentes magánszemélyként is hirdet ugyanezen regisztráció alatt és a regisztrált személy vagy vállalkozás egyben kapja meg a nulla áfát tartalmazó jutalékszámlát, akkor az áfánál meg kell osztani azt a részt, amit a regisztrált fél áfásként levonhat, mivel az áfás fél és az alanyi mentes fél egyben kapja a számlát az Airbnb-től és az áfának csak az a része vonható le, amelyiket az áfásra jutó jutalék összegére kell felszámítani.
Tudom, hogy ez nagyon bonyolult, ezért próbálom egy példával is szemléltetni: a Szállásadó Kft áfa-körös tevékenységet végez, ő regisztrált az Airbnb felületén. Megadta az EU-s adószámát is. Emellett a Szállásadó Kft tulajdonosa adószámos magánszemélyként, alanyi áfamentesként is végez szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, amit az Airbnb felületén is hirdet úgy, hogy a regisztrált Kft „alatt” hirdeti a szálláshelyet. Ő ez esetben jutalékszámlát nem kap, mert nem ő, hanem a Szállásadó Kft regisztrált az Airbnb felületén. Az adott havi jutalékok összege 100, amiből a magánszemély jutaléka 40, a cégé 60 egység. A Kft nevére szól a teljes jutalékszámla, nettó és bruttó is 100 egység, áfa nem került az Airbnb által felszámításra tekintettel arra, hogy a regisztrált Kft megadta (helyesen) a közösségi adószámát az Airbnb felületén. A Kft emiatt a 27%-os áfát (aminek az összege 100 x 0,27 = 27) bevallja és fizetendőnek be is állítja a könyveiben. Mivel a 100 egység jutalékból viszont csak 60 egység ténylegesen az általa igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó jutalék, így levonásba nem helyezheti a teljes, fizetendőként beállított 27 egység áfát, hanem csak az ő jutalékára vonatkozó áfát vonhatja le, melynek összege 60 x 0,27 = 16,2 egység. Így összességében 27 fizetendő és 16,2 levonható áfája lesz, azaz nettó 10,8 egységet kell befizetnie, majd a jutalék után, ami nem más, mint a magánszemély által fizetendő és tőle az Airbnb által le is vont jutalék (40 egység) áfája (40 x 0,27 = 10,8). Ezt az áfát a cégnek kell befizetnie, ám az összeget a magánszemély „oda kell, hogy adja” a cégnek, így fog kiegyenlítődni mindkettőjüknél minden.
Azért fontos, hogy ez megfelelően legyen elszámolva, mert a Szállásadó Kft által bevallott áfa nem csak a magyar rendszerbe kerül be, hanem az áfa alapja (fizetendő jutalék összege) egy közösségi rendszerbe is bejelentésre kerül (a korábban már „megbeszélt” ’A60-as nyomtatványon) mind a Szállásadó Kft részéről, mind pedig az Airbnb részéről. Amikor ezt a két fél által küldött adatot összefuttatják a közösségi rendszerben, azoknak egyezniük kell (árfolyam-eltérés lehet, de nagyjából egyező kell, hogy legyen a két fél által szolgáltatott adat). Amennyiben nincs egyezőség vagy esetleg a magyar fél egyáltalán nem is foglalkozott a fentiekkel és be sem vallott semmit, akkor elévülési időn belül értesítést kap, hogy rendezze a bejelentését, bevallásait. Ez által pedig könnyebben szem elé kerülhet a hatóságoknál és nagyobb valószínűséggel számíthat egy ellenőrzésre is.
A fentiek akkor is működnek, ha nem Kft regisztrált, hanem egy áfás adószámos magánszemély és „alatta” egy alanyi mentes áfa-körbe tartozó magánszemély. Itt az áfa-kör a lényeg, nem a vállalkozási forma (akár lehet két vagy több magánszemély, stb., a lényeg a példában az, hogy a regisztrált fél áfa-körös legyen, az ő regisztrációja „alatt” hirdető fél/vagy felek áfa-mentesek legyenek/vagy legyen köztük áfa mentes szállásadó is).
Hiba szokott még lenni az, hogy a fenti esetben az a szállásadó, aki nem kapott egyáltalán jutalékszámlát, bevallja az őrá eső rész áfáját (a példában szereplő 40 x 0,27 = 10,8 összeget) anélkül, hogy kapott volna számlát az Airbnb-től, mondván, hogy ő becsülettel ki akar minden adót fizetni. Ez jó cél, de nem megfelelő eljárás, mivel ez esetben olyan adót vall be és küld az ’A60-as nyomtatványon az EU-s rendszerbe, amelynek nem lesz „párja” az Airbnb részéről, hiszen ő nem is számlázott az adott magánszemélynek és így nem is küld semmilyen bejelentést a jutalék összegéről, így azt összefuttatva eltérés lesz. Ráadásul ha a Szállásadó Kft ez esetben nem a 100 jutalékra, hanem csak a 60 egységre vonatkozó áfát vallja be és fizeti meg – mondván, hogy csak annyi az ő költsége és áfája, más miatt miért is fizessen áfát – akkor az ő ’A60-as bejelentőjében teljesen más összeg lesz (nagyobb, mint egy elfogadható árfolyam-differencia), mint az Airbnb által bejelentett jutalékon (hiszen az Airbnb a 100 jutalékegységet fogja beküldeni, míg a magyar Kft csak a 60-at).
Amíg az Airbnb nem jut el odáig, hogy a szolgáltatásról szóló számláját ténylegesen az azt igénybevevő felé állítsa ki, addig így tanácsos eljárni, ez a legjobban védhető eljárás.
Elnézést, ha nagyon bonyolult lett ez a bejegyzés, de sajnos ez nem egyszerű még szakemberként sem és sok kolléga nem is tudja, hogy így kell(ene) eljárni vagy aki tudja, sokszor nem érti sajnos. Emiatt nem felróható, hogy ha a fentiek nem tűnnek egyszerűnek azoknak, akik egy teljesen más szakmában tevékenykednek (én meg az ő dolgaikat nem értem 😀 – de azért (is) vagyunk, hogy segítsünk egymásnak… bár bevallom, már így a végére nekem is bonyolult lett, amit leírtam 😀 😀 😀 , úgyhogy nem irigylek senkit, aki ezen a bejegyzésen átrágta magát 😊
Köszönöm a figyelmet, a türelmet és remélem, sokaknak tudtam ismét segíteni 😊
